Szürke felhőtömeg vonul át az égen
Szinte beleolvadok, ahogyan nézem
Jajgatva fúj a szél, veri az ablakot
Lámpák csillámló fénye imbolyog.
Olykor megtörik iramló rohama
Elhalkul visongó kétségbeesett jaja
Szinte félelmetes lett ez a csönd
Ahogy az eleredt esőt issza a szomjas föld.
Aztán megint kezdődik a hangzavar
Falevél csomókat pörgetve felkavar
Kinyújtom kezem, hogy megállítsam
De a szél csak bőszülten tovább rohan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése