Pécsi Marcell Cseszlovák - fényben álmodó

nyugdíjas éveimre
nem gondolok. habár most
igen feszít a kétség
bűnömnek ablakához

betelni kell rogyásig
amíg lehet amíg már
nem eltemet nem ámít
épp csak lehúz a hínár

futok futok hazáig
az eső-verte házba
mosollyal int a mámor
"ne hagyj hát semmit hátra

ne fuldokolj - a kétség
erősebb minden este"
tanúnak ott a lelke
prédának ott a teste

a fényben álmodókat
kikezdi furcsa forgás
fejemben hull a földre
alám e néma forgács