Elringatlak.
kékfestő kötényem
bölcső,
hangom zsongató
zsoltár,
nem számít
tegnap rossz,
vagy jó voltál...
ölemben nyugszik
törékeny álmod,
kopott kabátod
fogason szunnyad,
melegszik...
sorsod most
királyokéval vetekszik.
ringatlak némán,
nézem az arcod,
most nincs
több harcod...
elég a bajból!
ajkad szögletére
az álom apró
mosolyt rajzol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése