Mikor a Sellő lángol a tűztől,
Zöldellő lelke, pirosra hevül;
És amikor átmegy vadmacskába,
Narancs-ködön át, szűrődik tánca!
Mikor megégsz, szeme tüzétől,
Hétfátyol-tánca még tovább bűvöl;
Ha nem figyelsz másra, csak a hasára,
Akkor e fátyol mögé, nem láthatsz soha!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése