Ülök itt egyedül csendben,
Körbenézek, s minden rendben.
Felmostam, kitakarítottam már,
Most pihenek, s szívem vár.
Jön az ihlet, hisz van már múzsám,
De üres a szék mellettem még.
Talán majd valaki beleül, nagy újság,
Remélem igaz, mert nélküle nincs lét.
Siess! Ülj ide barátom, társam, életem!
Csak gyorsan, mert elhagy az értelem.
Szeretnélek szeretni, csak engedd, kérlek!
Ígérem, életed további percei csak szépek.
Boldogság a célom, s ezt veled megosztom,
Ha szeretnéd, s ezt akár ezerszer elmondom.
S ha fölöslegesnek tartod, abbahagyom,
De van, amit nem, szeretlek nagyon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése