Egy szikla vagyok,
rideg kőböl összerakva,
tömör, hideg, kemény szikla.
Szél lelkű alkony vagyok.
Szellő szárnyán szédülten szállok,
összeborzolva halva szült gondolatom.
Távol mindentől
a részegítő félsz - érzésektől
Szigetemre mennék, magamba menekülnék.
Fejemben morgó forgatagtól megrémülök.
Bennem van a lényemben,
nagy szemét vagyok.
Kezemben ezzel a szeméttel megtöltött zsák,
Mit válogatás nélkül
kidobok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése