2010. július 12., hétfő

R. Tóth Róbert - Szentimentalizmus



Tönkreteszem magam

Az álomképeimmel

Tönkreteszem magam

A képzeletemmel


Folyton magam előtt

Látom az arcodat

Ettől szenvedek

És írom a verssorokat


Egyszer átölellek

Másszor a kezedet fogom

Érintésedről elképzelek

Megannyi változatot


Két perc

Míg együtt vagyunk

Majd a következőben

Mint a köd: szertefoszlunk



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése