Pécsi Marcell Cseszlovák - Flórának (Kapcsolról)

Flórával feküdtem fűzfa lombja alatt
morzsoltam mellén az égszínkék bogarat
gondolat-hintómat röptették a szelek

kék kutat kerestünk ismerve már mindet
mert a fekvés közben roppant melegünk lett
hűs tóra cserélném felettem az eget

mert a napi egyszer fürdés a patakban
nem elég hisz épp úgy ragacsos maradtam
mintha meg sem történt volna ez az egész

Flórával feküdtünk s koncertekre jártunk
nyugalmas és rövid volt este az álmunk
napraforgó-módra jött el az ébredés

Flórának a nevét sustorogtam halkan
nincs itt ló vagy szamár – épp ilyet akartam
feküdni a fűzfa bogár-lombja alatt

Flórának a verset ideje megírni
Nélküle az időt nehéz lesz kibírni
Íze színe fénye illata megmarad