Nem értem magam.
Szeretlek, s mégis alig ismerlek.
De valamiben bizonyos vagyok:
Szép vagy nagyon.
Mire fel e szeretet?
Könyvekből néhányat elhiszek.
A választ talán Isten tudja csak.
Kinek fia rettentő kínok
Közepette vette hátára sorsát
S jött el újra, legyőzve a halált.
Most jogosan kérded:
Feltámadhat-e újra a Szerelem?
Válaszul felelem:
Ha valódi, nem múlhat el sohasem!
S, mí nehéz megtalálni azt,
Kivel le tudsz élni egy életet,
Kinek az oltáron fogadsz
Örök hűséget.
Nehéz betölteni minden szerepet,
Lehet valaki rossz szerető, de jó anya, – apa,
Tanulj meg néhány tanácsot,
Fogadd el párodat.
Űzz el magadtól néhány
Teremtői mintát
Minthogy magadéra formáld
Kedvesed orcáját.
Ahány kínzó érzésessel
Megátkoztál engemet
Én épp annyival
Megáldalak Tégedet.
Áldlak és áld az Isten is,
Kezedben a sorsom,
Tiéd a döntés:
Fölveszed, vagy eldobod?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése