helikon hegyén új múzsa ül
csókolja rég-letűnt lombjaim
a szél átfúj combja közt
a szél átfúj engem is
levelek hűsítő szagával
vitorlát bontott a múzsa már
vitorlát bontott az életem
helikon hegyére indulok
hozzád későn érkezem
hozzád újra eljövök
kabátod zsebébe markolok
vitorlát bontott a szél talán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése