Megy a vonat megy a vonat és nem tudom merre megy. Annyit ülök hogy jó volna felállni és végigmenni az ülések között végig kilenc kocsin és vissza. Látni sok arcot mind utánam fordul és tükröződik a szemekben mit mászkál ez itt. Máskor meg ők mászkálnak és bele-beleakadnak keresztbetett lábamba.
Megy a vonat megy a vonat és a szemben ülő lányt figyelem. És mindig lány ül velem szemben akárhová megyek akármikor. Belemerülök a részletekbe és kizárom a külvilág zaját. Tudom hogy valakire emlékeztet talán Ulmann Mónikára igen. Tiffanyt olvas debreceni egyetemista rendkívül vékony testalkat de szépek a lábai szép a magas nyakú feszes pulóverben. Éppen csak vajszínűre festett körmei nem tetszenek.
Máskor rideg színésznő-féleség. Megint máskor szemüveges szentfazék. Mindig lányok. És Nyíregyházán kigőzölögnek a neonok. És néha olyan üres a vonat hogy tényleg nem is tudom merre megyek. De ha teli van a dohányzószakasz nehéz kultúráltan cigarettázni. Kívül szeretek ülni és át kell nyúlkálnom a mellettem ülő lábán ha hamuzni szeretnék. Vágni lehet a füstöt. Egy vonatnyi dohányos utazik itt ha van is légkondicionálás az gyér.
Kint sötétség. Három órát kell utazni ha haza akarok érni. Barackos pogácsát szoktam venni mert az megvigasztal mert az rituálé. Idefelé alvás hazafelé barackos pogácsa és írás. Írni jó és a vonaton ideális. Ma nem vettem barackos pogácsát. Ma megajándékoztam magam egy korai 900 forintos ebéddel ha már elkéstem a szigorlatról mert hiába kértem nem ébresztett föl a kollégiumi portás pedig felírta a nevemet és a szobaszámot és az időpontot is és megkértem hogy erősen kopogjon. Kész rémálom volt fél kilenckor ébredni a takarítónők csoszogására se enni se mosakodni csak kapkodva öltözni és átszaladni a főiskolára semmi másra. Lehordtak nem is akarták kiadni a tesztfeladatokat 20 percre már minek. Leültem írtam és közben megreggeliztem. Nem esett jól és cigarettázni akartam de sokáig szó sem lehetett róla. Amikor kijöttem és rágyújtottam elsápadtam elzsibbadtam rohantam az indexért meg fel a magyar tanszékre hátha még elcsípem vörösszakállt kellett az aláírása a szakdolgozólapomra. Elcsíptem remegett a gyomrom és újra rágyújtottam és azon törtem a fejem mit álmodtam a szokásosat-e vagy valami mást teljesen értelmetlen felidézhetetlen rémeset.
Megy a vonat megy a vonat és összemosódnak az utazások. Ébren is álmodom megvalósulatlan találkozásokról táborozásokról meztelenül napozom az égszínkék Tisza partján néhány kedves ismerősöm csónakázik a híd alatt egy gumicsónakon. A lányokon napszemüveg és semmi más. A parti kövek könyökömbe szúródnak de már nem látok el odáig a verandán ülök napszemüvegben megjönnek a lányok és a kerti zuhanyzót választják szépek.
Megy a vonat megy a vonat újra rá kell gyújtsak tervezgetem a szilvesztert és a karácsonyi ajándékokat az újabb vizsga ma még cseppet sem érdekel a kigőzölgő neonok tolakodnak fejembe egyre. Hamarosan leszállok és most szükségem lesz valami hülye filmre körül fogok nézni a tékában felhívom a kedves lányokat ne csak a nézelődés jusson legalább koptassam a szám a gondolatok ne csak a végtelen ismétlődésről szóljanak arról szólnak így is úgy is. Ulmann Mónika alteregója visszatér ha iszik nekem is kell egyszerre iszunk őt nem érdekli az írás a nézés táskáját birizgálja órájára néz nevetséges. Az emberek nevetségesek én is az vagyok nincs bennem kényszer hogy tetteimmel bizonyítsam az ellenkezőjét véglények vagyunk így bizony de van értelme a nihilizmus hülyeség inkább csak egy kis magányosság amit néha úgy tisztelek ott a nagy társaság a haverokkal filmet tervezgetünk és valakit kifelejtettem pedig akarok írni neki lapot meg ajándékot is karácsonyra neki szívesen udvarolnék miatta érdemes bizonyítani de semmi át nem gondolt kényszerű szerelem inkább egy kis tiszta esszencia valami jó valami jó ami mások számára is ugyanazt jelenti sziporkázó szellem és minden furcsaságban van valami jó.
Megy a vonat megy a vonat…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése