Változnak az idők és változnak az emberek,
Az élet súlya alatt nap, mint nap szenvedek,
Kik tegnap még velem voltak már-már eltűntek,
A baráti fotók megfakultak a keretek eltörtek,
Csak egy percre néztem félre, de évek múltak el,
Megváltoztam én is, sokan mondták tűnjek el,
Aki anno még azt állította, hogy a barátod,
Ma már csak egy ellenség, jobb, ha ezt belátod,
A barátnőd is már mással jár más szeretetét élvezi,
Te magad maradtál aki ezt könnyes szemmel nézheti,
Nem tehetsz már semmit, megváltozott minden,
A vonat csak előrehalad, return jegy már nincsen,
Magadba nézel azt hiszed, hogy az vagy aki voltál,
És arra tudsz gondolni, hogy ki volt az, akiben csalódtál,
Nem is fogod fel igazán, hogy változtál te is,
Volt egy utad felfele meg volt egy utad le is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése