Szeretnék sírni,nagyon,
Hogy a végén már könnyem helyett,
Vérem folyjon.
Vörösre fesse be szememet,
Így könnyítse haldokló lelkemet.
Kérges szivem lüktetése,
Folyassza eremből,
Már csak ennyi telik az erőmből.
Mert "Felelősséggel tartozol,
Azért,amit megszelidítettél"
Mondta egy nagy.
Kinek a fejében volt annyi agy,
S leírni nem volt rest.
De jött az est,s én a sors
Áldozata lettem.
Mert ő arra,
Én pedig erre mentem.
Hát ezért,S nem másért,
Fohászkodok sírásért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése