Lefordulok a szemem sarkán, s
bemegyek a fejem ajtaján.
Nem ég a fáklyám, annyira
nincs sötét, csak félhomály.
Elütött áldozat leszek
a gondolatok sztrádáján,
majd múltakat temetek a
bal félteke tájékán.
Aztán a kisagynál megfordulok,
s tovább gondolkodok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése