Elindult percek között
hánykódik egy pillanat.
A tekintet merev, ott a
gondolat-köd fölött
tanyázik, s nem kelt riadalmat.
Káoszt fűz elméje köré, s
érzelmei utat törnek felfelé..,
...de nem szabadulnak többé.
A börtön látomásaiban szereplő,
gyenge statiszta karakterében
ájultan tetszelgő pozitív vágy
itt nem tör elő. Ketyeg az idő...
Hánykódom én, akár ő...
Bezárul a pillanat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése