2010. július 13., kedd

Gino - Azaz Dobos Tamás - Fa a síkságon


Szorongok észrevétlenül
magamban, míg a teher
a terhemen ül, s
nevetve lógatja lábát
magányom üres teraszán.


Inkább elrejtőzöm a
fámban, s gyökeret verek.
Úgy döntöttem, tovább
már nem megyek.
Virágot bontok, s meghalok.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése