Arany színűvé
tetovált a bánat, s
ringatózva ágyam szélén
döfköd a keserűség.
Kanalazza hányását.
Mellettem tűpárna
díszeleg üresen.
Helyettesíti a kezem.
A halált várom türelmesen
utam végén.
Látom már...
Összerándult testem
görnyedten lehel füstöt.
Ez nem füst...Tévedtem.
Csak a lelkem
szökik el tőlem...
Ég veled életem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése