Kié lesz majd utolsó lélegzetem...
Az utolsó foszlány mely' e világból való
Végtelenből érkező fázós végszó
Beszívom s kifújom- átadom neked
Égig száll majd benne a földi képzelet
S vele repülök majd ragyogva én is
Hullócsillag leszek s felhullok az égig...
S végül, hová jut majd az utolsó sóhajom
Dér lesz, kifakult ősz hajon
Vagy mosoly-csepp egy apró bajon
Szó helyett egy gyönge fuvallat
Ember-arcról lemálló igaz harmat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése