Eddig óvatosan törte át az ében fátylat
De most, hogy jön a tavasz
Megtörve a rabságot
Bátran felhasítja a színvilágot
Dob egy kis zöldet a fákra
Rácsókol sárga ajkával egy lány hajára
S még a sarki szemét is, mintha élni akarna
Bár eldobták...de csak mosolyog rajta
S mintha hang is jönne a sok színhez
Egy égi szimfónia
Vagy csak egy füstös zenekar a bárból
Nem tudom, de jó az illata
S én elpirulok újra ezen az égi lármán
S nyitnám a számat, hogy daloljak veled
De inkább visszabújok az ágyba
Nehogy felébresszelek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése