Függönyön át nézem a világot
Szemembe süt a nap, és nem látok
De a csipkén átszűrődő fényben
Szemem megnyugszik egészen
Látom mosolyod, hófehér fogadat
Mint ragyogó csillagok a holdsugár alatt
Látom válladra omló szőke hajadat
Mint hegyről lezúduló vízzuhatag
Tengerkék szemed mosolyog rám
Itt vagyok! Megjöttem nagymamám!
Hangos kacajod a szívembe hatol
Egyből gyermek lettem én is valahol
Kitárom karom, s az ölembe kaplak
Nem zavar már a napsütötte ablak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése