2010. július 13., kedd

Töth Györgyné - Ki szívét osztja szét

Ki szívét osztja szét, az szívet kap cserébe
Nem mindig fals a kép, mit tesznek elédbe
Szívemet én is sokfelé osztom
De a szeretettől növekszik folyton
Szeretem azt, ki jön velem szembe
Szeretem, kinek csal a mérlege
Szeretem a koldust, ki tartja a markát
Szeretem a fiatalt, ki a zebránál megállt
Szeretem a verset, ha döngeti a szív falát
Szeretem a virágot, mely ontja az illatát
Szeretem Istent, ki megáldja munkámat
Szeretem a varrónőt, ki varja a ruhámat
Szeretem az esőt, mely felveri a port
Szeretem a jövőt, és az elmúlt kort
Szeretem az orvost, ki meggyógyít engem
Szeretem azt is, aki nem szeret engem
Mert oly sok a szeretet, nem kell tőle félni
Az élet olyan szép, hogy érdemes élni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése