Felsírt egy gyermek,mert növekedett,
életre érett,hát megszületett.
Az első levegővétel fájdalmas volt,
mely egész mellkasán megfeszítve áthatolt.
Kilenc hónap biztonsága véget ért,
kezdődik a harc, a kinti életért.
.
Nem dobog már fülébe anyja szívverése,
köldökzsinór sincs már, mi hozzákösse.
De az anyai ölelés mindennél többet ér,
simogató keze megnyugvást ígér.
Újra biztonságban érzi magát,
mikor anyatejjel megtölti a hasát.
Álmában a szája mosolyra húzódik,
és békésen egy jó nagyot nyújtózik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése