2010. július 11., vasárnap

Tóth Györgyné - Elhanyagolt természet

Kint voltam a természetbe
Bukbácsoltam a szemétbe
Nálunk ez természetes dolog?
Szégyellem, hogy magyar vagyok!

A sok ember veri mellét
De nem értékeli a telkét
Pedig mennyi a hű hazafi
De háza táját szemét lepi.

Ülök a vonaton és csak lesek
Kertek végén szeméthegyek
Ha én egyszer ilyet teszek
Azon nyomban kutya legyek.

Átmentem Ausztriába
Út mellett a fű kaszálva
A gazda rendet tesz a telkén
Mert neki hazája egy szentély

Őrzi, védi azt a földet
Vigyázza a természetet
Szeretné, ha életképes maradna
Mert ott van az Ő egyetlen otthona.

Így kéne nekünk is tenni
Házunk táját rendbe tenni
Hogy büszkén mondhassuk rája
Ez a magyarok hazája!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése