2010. július 10., szombat

Sipos Judit - Barátnőmnek

Kijártunk sok-sok iskolát
mit utunk során,
az élet elénk tárt…
de múlnak az évek
bánatban és boldogságban
ez lenne utunk a világban?
Mennyi idő telt el?
- Tudjuk, beérnénk kevesebbel. -
A szem a lélek tükre,
pajkos fény ragyog benne
önmagunkat keresve.
De tengernyi az akadály,
ellep a sok gond
mint vízpartot a dagály,
oly messze míg elér az ár.

Kezét nyújtja egy barát
ne engedjük hogy az ár
elsodorjon tőle egészen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése