2010. július 11., vasárnap

Holcsik Szabolcs - Vándor

Várj barátom,kérlek maradj,mond meg nekem neved,
Beszélgessünk kicsit,hisz azt bármiről lehet,
Ha gondolod itt ez a palack,
Benne igazi ó bor,felbontom én neked.
Már látom,mi ketten szót értünk,
Ugyanaz a csont van bennem is,
Mint benned,s ugyanaz a vérünk.
A hazám is az,mint neked,
Mondott ember sem vagyok,
Ugyanaz a célom is,amiért tán meghalok.
Fogd meg hát kupádat,igyál bátran,
Ha szomj után éhség támadna,
Pár falat is van nálam.
No,miért köhögsz,félrenyeltél,
Időre mész,vagy kergetnek,hogy így siettél?
Bántottál valakit,vagy jogot sértettél,
Nekem bátran elmondhatod mit tettél.
Vagy téged bántottak,valaki ellened volt?
Megvédelek bárki legyen,élő,vagy holt.
Vagy elveszett vagy?
Mond már végre valamit!
Nem találod helyed,esetleg hazád vették el valakik?
Nyugalmat szeretnél,szótlan,néma csendet,
Mulatságra tartogatod a jókedved?
Tudod mit?Hagylak,nézzük csak a tájat,
Lelkünkben idézzük fel apánkat,s anyánkat.
Aztán majd ha emlékeink könnybe fulladnak,
Sóhajtsunk mélyet,álljunk fel,
S kívánjunk egymásnak további jó utat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése