Sír érted a szemem kicsi tulipánom,
Kaptárjába zárt méhecskének érzem magam,
Ki szabadságát várja,
Szállni,repülni akarok a nagyvilágon,
Hívogató illatodért szárnyam széjjel tárva.
Kicsiny virág,aranyos kis szálam,
Mennék már hozzád,úgy hívsz engem,
Csókolna már téged kicsi szájam,
Börtönöm ajtaját nyitja már a lelkem.
A szélbe kapaszkodva rohanok,
Mert te vagy a vágyam,
Nektárod édes íze mámorító szépség,
Ver,csapdos törékeny kis szárnyam,
Nincs mi visszatartson semmi kétség.
S végre valahára látlak téged,elértelek,
Szó sem jön ki számon a boldogságtól,
Selymes szirmaidon megpihenek,
Testem,lelkem ég érted a vágytól.
Egymáséi vagyunk hát végre,
Megszünni látszik,
Körülöttünk minden más,
Hálát adva nézek a vakító,kék égre,
Tiéd kicsi tulipánom-e szerelmes vallomás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése