Zuhanó gondolatok áztatják
elgyötört agyamat.
Esőben sétálok, üvegből
bort iszok és felhőket
bámulok.
A fejemben koptatom cipőmet
mióta járok és tudom
az eszemet.
Azelőtt meztéláb rúgkapáltam.
Kíváncsi és elégedetlen voltam.
(most)
Járok az esőben, de már
véget ért a pubertásom.
Valahová zuhanok vissza,
ahol megrág az idő vas-foga,
aztán kiköp undorodva.
Tocsogok a gondolatokba, s
fejjel beleszálltam a boromba.
Nem vagyok szelíd, se goromba.
Kalap van rajtam és úgy
nézek ki, mint egy mérges gomba.
Hazaértem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése