Dobok egy hátast hajnalban.
Nem lovat, csak magamat
keresem hasztalan...
Műkörmeimet csontig rágom, mert
ilyenné lett a világom.
Önmegsemmisítőmet bekapcsolom,
cigarettámat elszívom, sörömet
megiszom és azt kívánom, hogy
ezt az egészet ne kelljen kihánynom.
Persze aztán kidobom, mint
egy hátast hajnalban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése