2010. július 11., vasárnap

Gino - Azaz Dobos Tamás - L.S.D.

Összefolynak
környezetem
múzeumban nem
bemutatott képei, és
ajkaim szélei
elindultak a
füleim irányába, hogy
úgy maradjanak egy
darabig


A szavak
hullámoznak, mint
a tenger hullámai, valahol
ott, ahová
képzelem őket most, és
szédítő kikapcsolásom a
világból, egy mosolygós
mutánssá tett, s így maradok egy
darabig


Testem kívülről
nyugtalan, mint egy
örök-mozgó, s
belülről, akár a
teljes harmónia,
keveredve valami
ijesztően kellemes,
meleg boldogsággal…, így
maradok egy darabig…,


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése