...most mondjam azt, hogy jól vagyok?! :)))) ...nem, nem vagyok jól! ...lomtalanítás volt nálunk, ...és még mindig akad olyan holmi, amit képtelen vagyok kidobni! ...nevezzük szentimentalizmusnak, ragaszkodásnak néhány megélt szép pillanathoz, ...vagy én már nem is értem... önzés! talán inkább annak lehet nevezni! ...mert önző módon ragaszkodom ahhoz a pár szép pillanathoz! ...vagy vegyük vallomásnak! ...mert bevallani, felvállalni,...esetleg átmenteni, megőrizni, ...legyen az egy érzés, egy hangulat, egy élet maroknyi cserép-darabkái .... nem is tudom! Egyetlen dologban biztos vagyok: felvállalni önmagunkat nyíltan, porhintés nélkül, vállalva az elutasítást is akár, az számomra fontos dolog! ....és akkor már mindegy is, hogy tizennyolc, huszonöt, vagy ötvenöt éves az ember! ...nem?
Józan töprengés
...voltam tizennyolc,
meg húsz is...,
kockás ingben...,
tudtam: elkísér úgyis
egy életen át.
mentem elszántan,
bár az út nem vitt
tovább, valami
hajtott egyre.
jártam a mélyben,
másztam a hegyre...
szédülten táncoltam,
és száz románcban
is volt részem...,
nem is értem egészen:
mi veszett el
út közben?
az ÉLET és köztem
mindig vad harc dúlt,
a Világ fordult,
csak én maradtam
magamban
parttalan folyón
evezve céltalan.
tudtam: a jövőnek
ára van...,
ma már tudom:
nem érte meg!
gondosan megásott
gödörbe hulltam,
s velem a múltam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése