Nekik tavasz kellett
S valami más-világi ében álom
S kendők között az ébredésben
Tükörképed megtalálom.
Kegyelemből nőtt a gyermek
S ámulattal itta kelyhét…
Minden szó, mit ajka ellett
Elringatta szép reményét.
Kicsiny patak hűs vizében
Megriasztott halat lestem,
Ahogy alámerült, apró lelkét
A hab függönyébe eltemettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése